Tisztelt Szülők!

Bennünket is elért a COVID-19 járvány okozta veszteség. Gyászoljuk kollégánkat, Lengyel Csabát.

Mindannyiunknak időbe telik megküzdeni a megdöbbenéssel, a fájdalommal, és azzal a bizonytalansággal és félelemmel, ami óhatatlanul felbukkan az érzéseink között.

A felnőttek mellett gondolnunk kell a gyerekekre is, akikben – természetesen annak függvényében, hogy milyen mértékben érintettek, Csaba bácsi tanítványai voltak-e, vagy csak a folyosóról ismerték – ugyanezek a folyamatok zajlanak le, hasonló érzések keletkeznek.

Akár szorosan érintett a gyermek, akár nem, sokféle lelki-érzemi reakció lehetséges és elfogadható, „normális”. Lehet olyan gyermek, akin alig látszik, hogy felkavarta volna a hír, de lehet, hogy látványosan megviseli. Előfordulhatnak alvási, étkezési zavarok (ha átmenetiek, akkor normálisnak tekinthetjük ezeket, akárcsak felnőttek esetében), lehet, hogy intenzíven elkezdi foglalkoztatni a gyermeket a halál kérdése, lehet, hogy szokatlan érzelmi tüneteket mutat (harag, ellenállás, szófogadatlanság, depresszív tünetek stb.). Normális gyászfeldolgozás esetén ezek egy idő után elmúlnak.

Az alábbiakban néhány pontban összeszedtem azt, amire érdemes odafigyelni, ha a gyermekük érintett:

  • Alapvető fontosságú az őszinte és nyílt kommunikáció a gyerekekkel. Mondjuk el, amit tudunk, ahogy tudjuk. A „kegyes hazugságok” csak a bizonytalanságot fokozzák.
  • Ha bármit kérdez a gyermek, ugyanígy – nyíltan és őszintén, legjobb tudásunk szerint – válaszoljunk rá. Saját érzéseinket is megoszthatjuk velük, vagy azt, amit a halálról hiszünk, gondolunk (kinek-kinek a saját hite szerint).
  • Ha úgy tűnik, hogy a gyermeket nem érdekli a téma, felajánlhatjuk, de ne erőltessük, várjuk meg, amíg ő kezdeményez.
  • Minden esetben próbáljunk meg minél biztonságosabb, kiszámíthatóbb környezetet teremteni a számára. Ennek része a napirend, a szokásos tevékenységek megtartása, és – nagyon fontos – a felnőttek viselkedése és reakciói. Ha a szülők bizonytalanságot, kétségbeesést mutatnak, vagy kommunikálnak, az a gyermek bizonytalanságát is fokozni fogja.
  • … és ami a legfontosabb: JELENLÉT. Jelenlét a gyermekek életében, játékában, gondjaiban és örömeiben, feladataiban és érzéseiben.

Az alábbi linken hasznos információkat találnak a témával kapcsolatban:

Ha pedig úgy érzik, nehéz egyedül továbblépniük, és szakmai segítségre van szükségük, akkor keressenek bátran!

Az elérhetőségeim:

Almádi Krisztina, iskolapszichológus

e-mail: krisztina.almadi@gmail.com

telefon: 20 266 9828

Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=100005120140283