Az intézményben folyó munka legfontosabb feladatának
- a személyiségfejlesztést,
- az értékközvetítést,
- és az egyéni tanulói kompetenciák mind teljesebb fejlesztését tarjuk.
E három fő feladat egymással szoros kapcsolatban, egymást kölcsönösen feltételezve jelenik meg a mindennapok gyakorlatában az iskola mindkét tagozatán.
A személyiségfejlesztés feladatának megoldása során az alábbi részfeladatok teljesítését vállaljuk:
- a szükségletek fejlesztése
- az érzelmek nevelése
- az érdeklődés fejlesztése
- a képességek fejlesztése
- a magatartás befolyásolása
- az akarat nevelése
- a jellem nevelése
- az attitűdök befolyásolása
- kreatív társadalmi létre, igazságosságra és demokráciára nevelés
- a művészetoktatás követelményeire történő felkészítés
- az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kialakítása
- az egyéni tudat és tudatosság fejlesztése.
- egészséges életmódra nevelés
Az elsajátítandó ismeretek meghatározása mindig könnyebb, mint megtalálni azokat a módszereket, amelyek növelik az elsajátítás hatékonyságát. Különösen fontos keresni azt az utat, amely a gyermekek számára könnyebbé teszi az ismeretelsajátítást, ugyanakkor segíti a szocializálódásukat.
A mai társadalmi viszonyok között erőteljesen megnőtt a tudás társadalmi súlya. A fiatalok életpályájának sikeressége azon alapszik, hogy mennyire képesek az iskolában olyan tudással és kompetenciákkal felvértezni magukat, amelyek birtokában képessé válnak a társadalom és a piacgazdaság jelen és jövőbeli igényeinek megfelelni, azokhoz folyamatosan alkalmazkodni.
Az az ismeretanyag, amit a tanulók az oktatás folyamatában el tudnak sajátítani, csak igen kis hányadát jelenti annak az információmennyiségnek, amelyet az egyetemes emberi ismeretek összességének tekinthetünk. Az információrobbanással még inkább igaz ez az állítás. Éppen ezért, a rohamosan bővülő és változó tudományos eredmények miatt szükséges az ismeretszerzés módjának megváltoztatása.
A Nemzeti Alaptanterv, mint központi tartalmi szabályozás alapján az iskolai tanterv szerves részévé tesszük a tanulási technikák, módszerek megtanítását.
A hagyományos oktatási forma az ismeretek megtanulását, a tanulók által készen kapott, mechanikusan elsajátított ismereteket helyezi előtérbe, s a gondolkodás, ítéletalkotás készségeinek fejlesztésére kevés lehetőséget teremt. Ebben az esetben a tanulók tudását a memorizált ismeretek mennyisége jelzi.
A meglévő ismeretek tevékeny felhasználásával megszerezhető tudás elsajátításához azonban olyan gondolkodási képességek szükségesek, mint a problémamegoldó-gondolkodás, a kritikai gondolkodás, a logikus gondolkodás, analizálás, szintetizálás. E képességek fejlesztése a megszokottól eltérő tanítási-tanulási folyamatot kíván. Ennek érdekében alakítjuk át az iskola Pedagógiai Programját, ezzel együtt a pedagógiai kultúrát.
Ez természetesen az iskola nevelőit szakmai megújulásra készteti, melyben változik szemléletük, fejődik pedagógiai módszertanuk, ami elősegíti az elvárt eredmények teljesítését.